Vietnamban az utak szerintem teljesen jo allaptban vannak, de sajnos ez nem mondhato el a Dalatba vezeto utrol. Az 5-6 oras buszutnak az elso 2-3 oraja, amig leertunk a hegyrol, nem volt egy leanyalom. Allandoan ujitottak fel az utat, amely iszonyu hepehupas volt. Ha lett volna vesekuvunk, mire megerkezunk Mui Ne-ba, mar biztos ki jott volna belolunk. Persze a lenyeg az, hogy megerkeztunk eppsegben es egeszszegben.
Mui Ne, a tenerparton fekvo, Saigon-tol kb. 4 orara talalhato udulovaros, ami a feher es voros homokduneirol hires. Azonban nem csak a homokdunke, de a tengerparti hotelek, resort-ok tomkeleg is lenyugozott minket, hisz vagy 25 km hosszan egymas mellett allnak az elokelobbnel elokelobb szallodak, melyekben csodalatos tengerennezo bungallokat, apartmanokat, szobakat vehetnek ki az idelatogatok. Sajnos a mi koltsegvetesunkbe a resort nem fert bele (bar nem veszelyesek az arak, kb. 10-15 e Ftert mar tengerre nezo szobat kap az ember), de egy kis alkudozas utan sikerult a tengertol kb. 20 meterre levo, az egyik resort szomszedsagaban kivenni egy szobat 10 USDert. A szoba mindenkepp megerte az arat, hisz nemcsak a megszokott gekkokat, s madarakat lathattunk, hanem a szallasunknal eloszerettettel tanyazo deneverek ropkodeseben is gyonyorkodhettunk sotetedes utan :)
Mivel csak 2 napot maradtunk Mui Ne-ban, s abbol a masodik napunk delutanjan a homokdunekre latogatunk, a megmarad 2 fel napunkat a tengerparton fekve toltottuk. A viz itt is nagyon kellemes (kb. 25-26 fokos volt), s legnagyobb oromunkre a mellettunk levo szallodaban senki nem lakott, igy nyugott szerrel hasznalhattuk a napagyakat, s egy picit ugy ereztuk, hogy az egesz tengerpart a mienk, hisz egy teremtett lelek se tartozkodott ott rajtunk kivul.
Delutan a homokdunke fele vettuk az iranyt. A latvany valoban gyonyoru volt, olyan erzesunk volt mintha hirtelen a Szaharaba csoppentunk volna, pedig nem, az meg mindig Vietnam.
A kepek szerintem ezuttal is magukert beszelnek:
