Ahogy az elozo bejegyzesben is irtam, kb. delutan 5 korul ertunk vissza Ha Long Bayrol, de csak furdesre es vacsorara volt ido, mert 7:30kor mar felszedtek minket a szallasunkon s 9kor mar docogtunk is a rizsteraszairol meltan hires, Eszak-Nyugat-Vietnamban talalhato Sapa fele.
A vonatunk egesz kulturaltnak nezett ki, a szokasos 1 kabin 6 agy. Barbi a legfelso helyet kapta, en az alatta levot. Az ut meglepoen gyorsan,csonden es nyugodtan telt, reggel 6 kor mar a Lao Cai nevu varoskaban voltunk (a hatarvaros Kina es Vietnam kozott), s 1 oras hegyi buszozas utan, aminek tobb mint a felet vegigaludtunk, mar meg is erkeztunk Sapaba.
A varos csupa meglepetest tartogatott a szamunkra. Az elso benyomasunk az volt a helyrol, hogy nem is azsiaban, hanem egy hangulatos europai hegyi varoskaban vagyunk. Szines eurpai epuletek, katolikus templom a foteren, kavezok, cukrazdak, hangulatos ettermek, hotelek varjak az idelatogatokat. Az oka valoszinuleg az, mint Hanoi esetben, a francia hatas latszik a varoson. A szallodank volt a masodik meglepetes. A 62 USD/fo arert (marmint ez a teljes tura ara) a szalloda legfelso emeleten pazar kilatast biztosito, tagas, vilagos, nagyon hangulatos szobat kaptunk. Nagyon meg is becsultuk a szobankat, hisz gondoltuk, h nem sok ilyen luxusban lesz majd reszunk utunk soran.
Gyors reggeli utan 9 orakor mar a turavezetonkkel talalkoztunk, aki egy helyi, meglepoen folyekony es idaig a legjobb angol kiejtessel beszelo, mindegy 140 cm magas, kb. 40 kilos holgy volt. Legnagyobb oromunkre, az elso napi program semmi megterhelot nem tartalmazott, csodalatos rizstereaszok mellett elsetaltunk egy piciny faluba, ahol betekintest nyerhettunk az itteni atlag ember eletebe. A legtobb helyi lakos, nepviseletbe oltozve eli a mindennapjait (bar lehet, hogy csak a turistak miatt van mindenki beoltozve:). Fekete labszarvedo, szoknya, kabat szeru valmit es kucsmat hordanak, melyeken kulonbozo szinu (zold, sarga, piros) himzes talalhato. A faluba a legtobben a turizmusbol elnek, szoval mar a szallodank elott nepviseletbe oltozott helyiek hada fogadott, s kozuluk paran (kb.5en) csatlakoztak is hozzank a turara, s megprobaltak eladni az apro himzett targyaikat, tobb kevesebb sikerrel.
A faluban az elet igen egyszeru. A nok es a lany gyerekek munkaja, hogy megprobaljak eladni a apro himzett dolgaikat, illetve vigyaznak a kisebb testvereikre. Fura volt latni, ahogy a 9 eves kislanynak polyaban a hatara van kotve a 2 eves testvere....A fiuk pedig kb. 5 eves koruktol kezdve ez allatokra vigyaznak, majd ahogy cseperednek fel, beallnak az apjuknak segiteni a rizsfoldeken...A helyiek haza egy lebetonozott bungallo, amiben egyik sarokban van a tuzhely, ami a konyhanak szolgal, s a masik oldalon pedig a fekhelyek.
A falusiak eletkorulmenyeit latva ugyanaz az erzes fogott el, mint mar oly sokszor Azsiaban, arra gondoltam, hogy milyen szerencses vagyok, hogy a vilagnak a masik felere szulettem, s pusztan ezert mennyivel tobb lehetosegem van az eletben, mint a helyi embereknek.
A tura utan egesz delutan szabadprogramunk volt, ugyhogy Barbival nyakunkba vettuk a varost, s kicsit setalgattunk Sapan, beultunk egy kavezoba, aminek a hangulata teljesen olyan volt, mintha Parizsban lennenk es nem Vietnamban.
A masodik napon egy kicsivel komolyabb tura kovetkezett. Mint kiderlt a tegnap latott rizsteraszok csak bemelegites volt. Ezen a napon reggel 9tol delutan 3ig szebbnel szebb rizsteraszok mellett barangoltunk. Fantasztikus latvanyban volt reszunk, a kepeink szerintem magukert beszelnek. A nap egyetlen szepseghibaja az volt, hogy nem szamitottunk ra, hogy 1500 meter magasan kb. 35 fok lesz arnyekban, igy a tura soran a nyakam es a karom kb. szenne egett, de a latvany megerte az aldozatot:)
Delutan mar csak furdesre es korai vacsorara jutott idonk, hisz 5kor mar indultunk is a vonathoz, s fel 8kor mar a vonaton is ultunk, pontosabban fekudutunk volna. Ugyanis mikor indultunk volna, oriasi szelvihar csapott le a varosra, s elment az aram az egesz varosban, s a vonatunk se indult. A baj ezzel csak az volt, hogy igy a legkondi se mukodott, s a kabinunkban igy kb. 35 fok volt 100% paratartalommal megspekelve. 1,5 ora alatt megoldodott a helyzet, s mar docogtunk is Hanoi fele.
A kepeket itt tudjatok megnezni:
